Mostanában keveset játszom. Ennek leginkább lélektani okai vannak. De erről majd a skizo blogban írok egyszer. Kéthetente azonban van egy baráti parti, amely valójában egy pontverseny. Minden két hétben szerdánként játszunk úgy, hogy akárhányan is jövünk össze (csak jó ismerősök, barátok, üzlettársak), az első 10 kap pontokat (10.= 1 pont, 1. = 10 pont). Év vévén egy nagy tévé tulajdonosa lesz az, aki a pontversenyt nyeri.

A lényege a postnak az, hogy első szabály ezeken a versenyeken, hogy érezzük jól magunkat és senki nem veszi komolyan, mert szórakozni szeretnénk. Épp ezért mindenkit megkérünk, hogy ne vegye véresen komolyan a játékot. Főleg, mert ez úgyis szerencsejáték. Vagy mégsem?

Ezzel nekem azonnal van pár problémám

Az első az, hogy maga a póker játék szerintem nem szerencsejáték, hanem sport. A szerencse szerepe természetesen jelentős, de nem magában a kártyajátékban van a legtöbb szerencsére szükségünk. Erről itt olvashatsz még néhány gondolatot. De ha nem szerencsejáték ilyen kis versenyen, ahol a játékosok egymás barátai és jó ismerősei, valamint pontversenyről beszélünk és nem "vérre megy", akkor micsoda? Szerintem sport. Ha azonban sport, akkor mi sportolók vagyunk. Igen, nem egy futkorászós, súlyemelős stb. sport, de legalább olyan nehéz, mint a sakk (illetve a sakk azért nehezebb jóval, de ez most mindegy). Szóval ha a bridzs és a sakk sport tud lenni, akkor a póker is tud az lenni, csak még sok időnek kell eltelnie, hogy ezt elismerje az emberiség, illetve az emberiség döntéshozó kisebbsége.

Milyen is egy sportoló?

Ha ez sport, akkor mi sportolók vagyunk. A sportolók azonban - már aki komolyan gondolja - komolyan is űzik a sportot akkor is, ha nem vesznek részt esetleg versenyeken, nem profiként űzik azt. Vagyis melyik sportoló megy el szívesen egy olyan meccsre, amelyen azt mondják a többiek: "Gyere, rugdossuk a labdát ide-oda, közben jókat röhögünk és kész". Elég kevés. Ha már egyszer elmegyünk futni, akkor lehet, hogy kocogunk ugyan, de komolyan vesszük, ha elmegyünk focizni a haverokkal, akkor igaz, hogy nem verekszünk össze, ha van egy vitás eset, de komolyan szeretnénk megnyerni a csatát és győztesként hazamenni.

Ez a pókerrel is így van. Ha elmegyek egy versenyre, akkor szeretném megnyerni. Legyen az a BPO vagy egy kisebb baráti verseny is. És hogy miért érzem így? Azért, mert a póker sport!


 

Címkék: sport

A bejegyzés trackback címe:

https://ordogbibliaja.blog.hu/api/trackback/id/tr121780336

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Cartman 2010.02.22. 18:59:03

Te így érzed (én is), de más meg nem így érzi. Ők a hobbijátékosok, kikapcsolódásként játszanak vagy azért, hogy szocializálódjanak. Őket nem érdekli, hogy nyernek vagy veszítenek, nekik ez csak egy kellemes időtöltés. Ez a focival is így van, nem mindenki azért játszik, hogy nyerjen, hanem csak kikapcsolódjon a munka mellett (főleg, ha napi 8-10 órát egy gép előtt ülve tölt el). Ajánlott olvasmány a támában: Alan Schonnmaker: The psychology of poker.

Hogy a póker sport-e, ahhoz pedig a sport fogalmát kellene definiálni először :) 2+2 fórumokon sok vita megy erről, ott a többség szerint nem sport. a vita szvsz eldönthetetlen.

ocb 2010.02.22. 19:44:03

Szerintem azért van ez így, merthogy egyszerre sport és szerencsejáték. Miért ne lehetne mindkettő?

Cartman 2010.02.24. 18:38:09

ja, még az jutott eszembe, hogy addig jó, amíg a fishek úgy tudják, hogy szerencsejáték...

maracanazo · http://mindenuruguay.blog.hu/ 2010.02.25. 14:43:35

Teljesen egyetértek az írással. Hogy lehet úgy pókerezni, hogy nem veszik komolyan a játékosok? Azonkívül a póker tényleg nem szerencsejáték. Akkor lenne az, ha nyílt lapokkal játszanák.

Cartman 2010.02.27. 18:35:14

@maracanazo: "Akkor lenne az, ha nyílt lapokkal játszanák. "

bocs, de ez ritka nagy butaság. A korrekt definíció szvsz valahogy így hangzik: A póker egy nem teljes információs stratégiai játék, amelyben a szerencsének _rövidtávon_ komoly szerepe van.

Ha nyílt lapokkal játszanánk, akkor elsősorban a rendelkezésre álló információ nőne meg és a játék egész egyszerűen mechanikusabbá válna.